Körzeti Általános Iskola

Nőtincs
Nógrád

Blogok

Réka és Zsófi Nőtincsről

Nálunk nagyon vizes volt a kert sokáig, ezért apa csak nemrég tudta felkapálni. nagyon vártuk már, hogy végre kiszórhassuk a magocskákat! A nagy kertben anyáék elkülönítettek nekünk egy részt, amit egész nyáron mi fogunk gondozni. Remélem sikerrel! :-) A veteményezéskor kint volt az egész család, még az egy hónapos kisöcsém is, bár ő végig aludt a babakocsiban. Jól éreztük magunkat, bár eléggé elfáradtunk.

Gyuricza testvérek, Márton és Vencel kertje

Végre érik a borsó! az egyik legfinomabb zöldség - szerintünk! Már levest és főzeléket is főzött anya, nagyon finom volt!!!

Gyuricza Márton és Vencel, 4. és 1. osztályos kiskertészek

A testvéremmel és persze anyával együtt ápoljuk és tartjuk tisztán a kertet. Anya leginkább csak tanácsokat ad és megmutatja, amit még nem tudunk. Igyekszünk csak ketten dolgozni a veteményesünkben, hogy ezzel is megkönnyítsük anya dolgát legalább egy kicsit. Jó látni, amikor büszke ránk! Persze én is büszke vagyok ám magamra is és az öcsémre is. A retek ugyan elég kicsi, de azért finom! Remélem idővel sokkal nagyobbra fognak nőni. A borsó is elég szép, biztosan bőven lesz rajta termés! A karalábé és a sárgarépa még növekedhet.

Hugyecz Johanna kiskertje

Mostanában igen gyakran voltam a kertben, mert nemcsak a zöldségek, hanem a gaz is elkezdett növekedni, sőt sokasodni! Erre nagymamám hívta fel a figyelmem, aki árgus szemekkel követi minden lépésemet a veteményesben! Természetesen segít nekem, ha kell, de próbálok egyedül is boldogulni. Nem gondoltam volna, hogy a kertészkedés ekkora feladat. Mindenesetre megéri a sok fáradság; gyomlálás, kapálás, locsolás, mert a retket már megkóstolhattuk! A családban mindenkinek ízlett, kivéve természetesen az öcsémet! De ő amúgy is nagyon finnyás.

Nagy az öröm a Fuchs családban!

Hosszú várakozás után végre látjuk a munkánk eredményét! Felénk alig-alig esett eső, de ennek ellenére nagyon gyorsan nőtt a sok gaz! Elég sokat dolgoztunk öcsémmel és anyával, míg apa fényképezett minket. :-) Sokat kellett kapálni, de én inkább kézzel kihúzogattam a gazokat, a kapát nem szeretem annyira, mert fáj tőle a tenyerem. Anya szerint majd úgyis meg fogom szokni. Szóval alig esett az eső, ezért sokat kellett locsolnunk, de megérte. Lassan már fogyasztható lesz a retek, a borsó is nemsokára virágzik és a többiek is jól vannak.

Csapláros Anna kiskertész

Az elmúlt napok nagyon felhősek és esősek volt, de most már annyira jó, hogy többet süt a nap! Anya mindig kizavar bennünket az udvarra játszani, így nagyon sokszor megyünk hátra a veteményesbe is. A húgom még csak óvodás, de ő is szeret ott lenni. Általában a szomszéd lányok is nálunk vannak, olyankor együtt kertészkedünk. Együtt sokkal vidámabb a munka és gyorsabban haladunk! A borsó és a retek már szépen látszik. A sárgarépa is jön. Anyuval a karalábé magokat először kis műanyag poharakba ültettük és bent voltak a nappaliban.

Csuka Réka és Zsófi: Végre zöldell a kiskert!

Már nagyon vártuk és végre sikerült! Olyan jó látni, hogy azok a magocskák, amiket betemettünk a földbe, végre kibújtak. Persze még nagyon kicsik, de van idejük megnőni. Az a rossz, hogy a gaz sokkal gyorsabban nő! De elhatároztuk, hogy nem hagyjuk magunkat, megmentjük a finom zöldségeket! Testvérek vagyunk és általában együtt dolgozunk kint a kertben. Versenyezni is szoktunk, ki lesz gyorsabban készen a sorral. Van, hogy Zsófi nyer, van, hogy én, pedig mindig nekem kellene, mert én vagyok az idősebb. De azért büszke vagyok a kishugomra, amiért ilyen ügyes.

Én és a Kisöcsém!

Gyuricza Márton 4. osztály és Gyuricza Vencel 1. osztályos tanulók:

Hugyecz Johanna, 4. osztályos kiskertész

A nagymamám segítségével vágtam bele ebbe a nagy feladatba! Nagyon nagy örömmel láttam neki az ültetésnek, mert már nagyon-nagyon vártam! A nagymamámnak van egy nagy kertje, amit minden évben művel. Az én kis kertecskémnek a kerítés mellett jutott hely, mert mama azt mondta, hogy a kertem rendbentartása csak az én feladatom lesz, ő nem tud besegíteni. Természetesen nem is kell, mert én akarom majd kapálni, locsolni. Szépen sorban minden a földbe került, a borsó, a retek, a répa, a hagyma. A karalábét virágládába ültettük, majd ha megerősödik, akkor fogjuk kipalántázni.

Fuchs Patrik (4.o.) és Gergő (1.o.) kalandjai

Nagyon örültünk, amikor végre eljött a jó idő és elkezdhettük a vetést. Mindannyian - anya, apa és mi ketten - kint voltunk a kertben és együtt dolgoztunk. Jó nagy a kert, az volt a legnehezebb, hogy kitaláljuk mit hová ültessünk. Anya ebben sokat segített! Ástunk, kapáltunk, gereblyéztünk - ezt a legtöbbet -, vetettünk és locsoltunk. Eddig még nem nagyon segítettünk ezekben a munkákban, de most nagyon jól éreztük magunkat. Nagyon várjuk már, hogy kikukucskáljanak a földből a zöldségek! Nemrég fagy volt, nálunk sajnos elég jelentős, de remélem lassan már megindulnak a magocskák!

Köszönjük a vetőmagokat, elkezdtük a vetést

Iskolánkba rendben megérkeztek a vetőmagok, amelyeket a gyerekek már nagyon vártak. A kiosztásnál érdeklődve figyeltek, amikor elmondtam a tennivalókat. Az időjárásnak hála, már nálunk is megkezdődhettek a veteményezési munkálatok. Csuka Réka és Zsófi - 3. illetve 1. osztályos tanulók -: "Először apa géppel bekapálta az egész kertet. Mi ketten anyával csak pár nappal később mentünk. Kitaláltuk az ágyások helyét, gereblyéztünk, szórtuk a magokat. Nagyon jól éreztük magunkat, mert apa mindig viccelődött, amíg a kertben dolgoztunk." Csapláros Anna, 2.