Magazin

Földünk, életünk

A gyomnövények

A gyomnövények vagy más néven gaz, dudva olyan növények amelyek úgy szaporodnak el egy-egy helyen, hogy közben a környezetére káros hatással van, a megjelenés helyén nem kívánatosak. A gyomnövények előfordulási helyét tekintve megtaláljuk mind a közterületeken, erdőkben és a művelt szántóföldeken, kertészetekben is.

Magtól a termésig

A vetés

A vetés időpontja minden növény esetében más és más.

Alapvetően a növény igénye határozza meg, hogy mikor kell elvetnünk a magocskákat, amiből később kikelhet a növény.

Sok növény magjainak az elvetését már egész korán, akár február első-második hetében is elkezdhetjük.

Ilyenek a korai zöldségek, mint például a borsó, petrezselyem, sárgarépa, spenót, vöröshagyma, retek stb.

Magtól a termésig

Növények csíráztatása házilag

A csíráztatott növények fogyasztása és azok jótékony hatása már évszázadok óta ismert az emberiség számára. Sőt régen a napi táplálékbevitel szerves részét képezték. Ma már néhány növényi csírából készült ételtől (főleg saláták) eltekintve ez nem jellemző.

A csírák kifejezetten egészségesek, mivel rendkívül gazdagok vitaminokban. Ráadásul az ősztől-tavaszig tartó időszakban helyettesíteni tudják a friss zöldségeket. A növény csírázási szakaszában már eléri a jótékony hatású anyagok termelésében azt a szintet, amit a kifejlett növény sem tud már túllépni.

Magtól a termésig

A szőlőtermesztés bemutatása

A szőlőtermesztés legmeghatározóbb tényezői, hogy milyen talajba akarunk ültetni, milyen domborzati viszonyok között. Ebből a szempontból két nagy csoportot különíthetünk el, a dombvidékek kötöttebb talaját illetve a síkvidékek homokos talaját. Magyarországon körülbelül fele-fele arányban oszlik meg ez az arány. A dombvidéki szőlőtermesztés azonban nagyobb múltra tekint vissza Magyarországon, már a középkorban kialakultak a ma is ismert híres dombvidéki szőlőtermő területek. Ilyen például a tokaji térség.

Élet a tanyán

A mangalica

A mangalica a vaddisznó, a bakonyi és a szalontai sertés fajták keveredéséből jött létre. A fajta nagy előnye, amely az elterjedését is elősegítette, hogy külterjesen tartható, ennek köszönhetően rendkívül igénytelen fajta. Magyarországon hamar elterjedt az egész országban ez a fajta, a húsa mellett főleg a zsírja kerül felhasználásra. Ezenkívül külföldön is keresett, Spanyolországban a nemzeti ételnek minősülő serrano sonka alapja.

Földünk, életünk

Karácsonyi koszorúk

Karácsonyi koszorúk

Advent a Messiásra várás időszaka. A négy hetes “szent időt” az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e között ünnepeljük. Ekkor már ünnepi díszbe öltöztethetjük otthonunkat.

Kézenfogva a környezettel

A vitaminok hatásai

A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni.

Van olyan vitamin, amit bizonyos feltételek mellett képes a szervezet előállítani, példa erre ember esetében a D-vitamin és a napsütés kapcsolata. Van olyan anyag, amely az egyik élőlény számára vitamin, a másiknak pedig nem. Erre példa a C-vitamin amelyet a legtöbb állat szervezete képes előállítani, de az ember nem.

Földünk, életünk

Talajerózió

A talaj erózió más néven defláció az a folyamat, amely során a szél a termőtalajok legfelső rétegét elvékonyítja vagy akár teljesen el is tünteti.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a nagyobb erejű szelek egyszerűen elfújják a talaj legfelső rétegét több kilométer távolságra.

További veszélyt jelent az is, hogy a talajjal együtt a talajba juttatott vegyszereket is elszállítja a szél, ami ilyen formában szinte bárhol előfordulhat.

A defláció okozza a homokverést is.

Élet a tanyán

Az állatok elhelyezése

Különböző állatfajoknál más-más tartási mód alakult ki.

Ma már rengeteg állatjóléti szempontnak is meg kell felelnie az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeknek.

Hivatásuk a mezőgazdaság

Keresztesi Béla (Kiskunfélegyháza, 1922 - Budapest, 2001)

Erdőmérnök, dendrológus (A növényrendszertannak a fás növényekkel foglalkozó ága) és 1954-től a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, 1960-tól doktora. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1973), később (1982) rendes tagja. Az 1950-es évek után a magyar erdészettudományának és gazdálkodásának kiemelkedő alakja. 1960 és 1987 között az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója volt. Nevéhez fűződik a m minőségi sagyarországi akácfatermesztés magaszintre való fejlesztése, valamint az erdőgazdálkodás témájának kiemelkedő tanulmányozása.

Élet a tanyán

A magyar szürkemarha

A magyar szürkemarha ma Magyarországon törvényileg védett őshonos állatfaj. A fajta már a 13. században is jelen volt Magyarországon és egészen az 1700-as évekig nagy sikere volt az európai húspiacon, illetve a magyar gazdaság növekedését is nagyban elősegített. 1960-as évek óta létszáma fokozatosan növekedett. Mostanra már ismét jelentős állományban megtalálhatók Magyarországon, ez elsősorban a nemzeti parkok kitartó munkájuknak köszönhető.

Hivatásuk a mezőgazdaság

Bedő Zoltán (Debrecen, 1951 -)

Agrármérnök, agrobotanikus, növénynemesítő. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. A kalászos gabona, és a búzafajták nemesítésében ért el kiemelkedő eredményeket. Kutatásai kiterjedtek a különböző búzafajták adaptációs és stressztűrő képességeinek megfigyelésére, illetve a Magyarországon jellemző búzafajták molekuláris és biokémiai vizsgálatára. 1992-től az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója, 2012-től az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Kézenfogva a környezettel

A szelektív hulladékgyűjtés

A háztartásokban keletkező hulladékok  különgyűjtésével lehetővé tesszük, hogy ezek az anyagok újrafelhasználásra kerüljenek.

A legnagyobb mennyiséget az élelmiszerek és a mindennapos fogyasztási cikkek csomagolóanyagi valamint az újságpapírok jelentik. Ezek jellemzően papír, műanyag, üveg és  fém hulladékok. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt kapott Magyarországon is a szelektív hulladékgyűjtés, aminek köszönhetően jelentősen megváltozott  az emberek hozzáállása a hulladékok különgyűjtéséhez.

Kézenfogva a környezettel

A napelem

Évente a napsütésből annyi energiát nyerhetnénk, ami a Föld teljes energiaszükségletének többszörösét is fedezni tudná. Ennek ellenére ma még csak minimálisan használjuk ki ezt a környezetbarát energia adta lehetőségeket. Magyarországon ez most körülbelül az ország energiaszükségletének csak 3-4%-át fedezi, de a fejlettebb országokban is csak 10% körüliértéket ér el. Magyarország energiaszükségletének jelentős részét nem tudja maga előállítani, hanem külföldi forrásokból szerzi be.

Miért is érdemes napelemes rendszerek telepítésében gondolkozni?

Hivatásuk a mezőgazdaság

Jánossy Andor (Szombathely, 1908 - Budapest, 1975)

Agrármérnök, agrobotanikus végzettséggel rendelkezett, 1956-ban kapta meg a mezőgazdasági tudomány kandidátusa tudományos fokozatot, 1965-ben pedig a mezőgazdasági tudomány doktora címet. 1970-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

1944-től haláláig aktív kutatómunkát végzett, amelynek eredményeképp jelentős szerepe volt a korszerű növényfajta-kísérletezésben illetve növénynemesítés módszertanának kidolgozásában.

Hivatásuk a mezőgazdaság

Mechwart András

Az 1800-as évek végén a Ganz-gyár akkori vezérigazgatója, Mechwart András kezdett el a mezőgazdasági munkagépek fejlesztésével foglalkozni. A magyar mérnökökkel együttműködve elsődleges cél a talajművelő / szántó gépek fejlesztése volt.

Néhány évtized múlva a törekvés beigazolódott, hiszen a Ganz-gyár nagy sikereket ért el a gépek értékesítéséből.

Magtól a termésig

A betakarítás

A betakarítás a zöldség- és növénytermesztés utolsó fázisa.

Ez egy összetett munkafolyamatot jelent, amibe beletartozik az aratás, a növények leszedése és minden olyan munka ami lehetővé teszi, hogy a megtermelt zöldség- gyümölcs a boltok polcaira kerülhessen.

Akkor beszélünk aratásról, ha a betakarítást akkor végzik, amikor már nemcsak a termés, hanem a növény is éretté válik.

A szedés ezzel szemben még akkor történik, amikor a növény még nem érett, csak a fogyasztható része.

Földünk, életünk

Komposztálás

Miért érdemes komposztálnotok? Mert a komposztálás során előállított humusz termékenyebbé teszi a talajt, ami jótékony hatással van a környezetben élő növényekre, a növényi hulladékok visszajuttathatóak a természetbe valamint csökkenthető a hulladéklerakókra kerülő szerves hulladékok mennyisége.

Kézenfogva a környezettel

A szélenergia

A szélenergia hasznosítása

A szél energiáját az emberiség már a korai időkben is próbálta hasznosan felhasználni. Gondoljunk csak a vitorlás hajókra, amelyek a szél erejével tudtak haladni.

Ezt követték a szélmalmok, szélkerekek, amelyek bizonyos szempontból a mai szélerőművek elődeinek tekinthetők. A szélenergia a megújuló energiák egyik fajtája.

A szélerőművek úgy tudnak elektromos áramot termelni, hogy amikor fúj a szél, az megmozgatja az erőmű széllapátjait, amin keresztül a turbinák elkezdenek elektromos áramot termelni.

Földünk, életünk

Érdekességek a tejről

Ugye sokan isztok a reggeli mellé egy pohár tejet, vagy kakaót? De azt tudjátok-e, hogyan kerül a dobozokba a tej? Mitől más ízűek egyes tejek? Mi az a pasztörizálás? És mit jelent a tejes dobozokon sokszor látható UHT felirat?

Egy érdekes kis filmet szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani, ami megmutatja, hogyan kerül a tehenekből lefejt tej azokba a tejes dobozokba, amiből ti is használtok nap mint nap. Ha rákattintotok a képre, elindul a film, amiből sok érdekességet tanulhattok.

Oldalak