Miért van hajnal köd, és hogyan alakul ki?

Földünk, életünk

Beköszöntött az ősz, és egyre többször fordul elő, hogy szokatlanul hideg, ködös reggelekre ébredünk. De a köd nem csak a hideg évszakokban fordul ám elő! Már nyáron is, ha kora reggel utaztatok, és völgyeken át vagy nagy kiterjedésű szántóföldek között vezetett az utatok, akkor láthattátok, hogy a dús nyári növényzet felett bizony novemberi hangulatú ködréteg lebeg. Ti tudjátok, hogy mi idézi elő ezt az érdekes légköri jelenséget?

A meteorológiában felhőnek vagy ködnek nevezik a légkör olyan összefüggő részét, amelyben a picike méretű vízcseppek vagy jégkristályok olyan nagy számban lebegnek, hogy a napfény útjában akadályt jelentenek. Amikor például talaj menti köd képződik, az tulajdonképpen nem más, mint a talajhoz közeli felhőképződés. A felhők persze más és más sűrűségűek lehetnek. Ködről akkor beszélünk, ha a látótávolság 1000 m alá csökken. Persze a nagyon sűrű ködben előfordul, hogy csak pár méterre látunk el, ilyenkor nagyon óvatosan kell közlekedni, még inkább kell figyelni a közlekedési szabályok betartására.

De hogyan keletkezik a köd? Emlékeztek, hogy a nyári kánikulában milyen gyorsan bepárásodik a hideg üdítős pohár oldala? Vagy ha bementek a szaunába, milyen gyorsan kiülnek a bőrötökre a vízcseppek? A levegőben egy adott hőmérsékleten található vízgőz az alacsonyabb hőmérsékleten elkezd kiválni, és a vízgőzből vízcseppek állnak össze. Emiatt alakul ki a hajnali köd is. Éjszaka a felszín visszasugározza a nappal elnyelt hőt, és lehűl. Ennek következtében a talaj közeli levegő is lehűl. A hidegebb levegőből vízcseppek válnak ki, létrehozva egy vékony, felszínhez közel elhelyezkedő ködréteget.