Őszi kedvenceink - a vad- és a szelídgesztenye

Magtól a termésig

Az egyik kitűnő őszi csemege, a másik remek játék alapanyag…  Biztos mindkettőt kedvelitek, de biztosak vagyunk benne, hogy azt nem tudtátok, hogy a szelídgesztenye és a vadgesztenye nem rokonok.  Ez érdekes dolog a természetben, hogy két, különböző eredetű növényi szerv igen hasonlóvá alakul. A szelídgesztenye fájának termése és a szúrós burok, amiben fejlődik, a fellevélből alakul ki. Ezzel szemben a vadgesztenye mag, a szúrós burok pedig a magot védi.

A különbség virágzáskor derül ki egyértelműen. A vadgesztenye hatalmas, fehér fürtvirágzata tavasszal nyílik. A szelídgesztenye virága barkában, és az annak tövén lévő füzérben nyílik.

A vadgesztenye felhasználásáról kevesen tudnak, csak azt, hogy remek bábukat lehet belőlük készíteni. Pedig a vadgesztenye több gyógyszernek is alapanyaga. Jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra, éppen ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén, de fényvédő krémek alapanyagai között is megtalálhatjátok. És bár ugyan megenni nem lehet, egy kis szülői segítséggel remek őszi dekorációt készíthettek vadgesztenyékből. Például asztaldíszt vagy ajtó fölé koszorút.

A szelídgesztenyét leginkább a gesztenyepüré alkotórészeként ismerhetitek. Pedig legalább ennyire finom magában is, sült gesztenyeként egy hűvösebb téli estén. Otthon is egyszerűen elkészíthető és roppant ízletes csemege. Annyi csak a titka, hogy a gesztenyeszemeket be kell áztatni vízbe a sütés előtt, hogy megpuhuljanak. Közvetlenül a sütőbe kerülés előtt be kell vágni a héját, de úgy, hogy a belsejét nem szabad felsérteni. Ha a héj már szépen felpenderedik a hőtől, az jelzi, hogy elkészült a finom sült gesztenyénk.