Na de honnan jön a karácsonyfa?

Kézenfogva a környezettel

Ma már karácsony szinte elképzelhetetlen lenne karácsonyfa-állítás nélkül. De tudjátok, hogy honnan ered ez a szokás? És hogy miért kerül a fenyő a szobába?

Az emberiség történetében a különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények szerepe mindig nagy volt. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfát vagy termőágat tekinthetjük a karácsonyfa elődjének. A karácsonyfa bibliai eredetű magyarázat szerint ősi, családfa jelentéssel bír; eszerint ez a fa Jézus családfáját is jelenti. Eszerint az sem véletlen, hogy karácsony napja az első emberpár, Ádám és Éva napjára esik.


A karácsonyfa-állítás egyébként német eredetű szokás, a 17. században terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak, és szabadon csatangolnak a világban. Azt gondolták, hogy a kísértetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak.

A hagyomány szerint Luther Márton állított először karácsonyfát gyermekeinek. Ő azonban már Jézus születésének tiszteletére állította a fát, és számtalan kis gyertyát gyújtott rajta.
Az első, történelmileg is hivatalos adat 1605-ből származik, egy család jegyzeteit találták meg arról, Strasbourg városában akkoriban elterjedt, hogy fenyőfákat állítanak. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették.

Magyarországon csak a 19. század második felében kezdett elterjedni ez a szokás. Először csak a módosabb családoknál, majd később már a parasztság körében is elterjedt a fenyőfa-állítás szokása. Akkoriban alma, dió, házilag készített sütemények, mézeskalács díszítette a fát.