Talajművelő gépek – Az eke

Dübörögnek a gépek

A talajművelési munkák egyike a talajforgatás. Forgatáskor a talajréteg alsó része felülre, a felszíni része pedig alulra kerül. A talajrétegek fölcserélésével a föld fellazul és porhanyóssá válik. Ehhez a munkához a gazdák az ekét hívják segítségül.

Az ekét a mezőgazdaságban szántóföld előkészítése során használják. Az eke feladata, hogy a talajt forgassa, lazítsa, keverje, és javítson a talaj fizikai állapotán. A forgatás a talajművelés egyik legrégibb tevékenysége, és hétköznapi nyelven szántásnak nevezzük. A szántás a növények vetési ideje szerint végezhető ősszel, tavasszal és nyáron.

Már az ősember is használt kezdetleges szerszámokat a talajműveléshez, hegyes csontokkal és faágakkal próbálta lazítani a földet. Az őskorban még csak emberi erővel vontatták az eke elődjét, ezt váltotta fel sok száz évvel később az állati, majd még később a gépi vontatás.

Az ekével végzett szántás előkészíti a szántóföldet arra, hogy ott a növények termesztésére megfelelő talaj legyen.A szántóföldbe az eke által vágott hosszú, árokszerű mélyedést barázdának nevezzük.Régen az állati erővel húzott ekék barázdái keskenyek voltak. A mai modern traktorok vontatta ekék már széles, és mély barázdát hasítanak a földbe.

Az eke főbb alkatrészei: az ekevas, a kormánylemez, az eketalp, a csoroszlya és az előhántó. Ezeknek az alkatrészeknek az összehangolt munkája végzi a talaj forgatását. Az ekevas által vízszintesen, a csoroszlya által függőlegesen elvágott és a kormánylemezzel átfordított talajszelet a barázdaszelet.A kormánylemez a forgatás és a porhanyítás mértékét határozza meg. Az előhántóaz eketest elé szerelt, kicsinyített művelő szerszám, amelynek segítségével a barázdaszelet két rétegben kerül aláforgatásra.