A magyar szürkemarha

Élet a tanyán

A magyar szürkemarha ma Magyarországon törvényileg védett őshonos állatfaj. A fajta már a 13. században is jelen volt Magyarországon és egészen az 1700-as évekig nagy sikere volt az európai húspiacon, illetve a magyar gazdaság növekedését is nagyban elősegített. 1960-as évek óta létszáma fokozatosan növekedett. Mostanra már ismét jelentős állományban megtalálhatók Magyarországon, ez elsősorban a nemzeti parkok kitartó munkájuknak köszönhető. Jellemzően turisztikai látványosság céljából tartják, igazi magyar hungarikumként tartják számon, mivel a húsa iránti kereslet rohamosan visszaeset a 18. századtól.

A szürke marha közeli kapcsolatban állt a mára már kihalt őstulokkal is.

Fontos, hogy a szürkemarhát nem lehet ipari előállítású táppal etetni, csak szabadtartásban való legeltetéssel. Télen is csak a természetes módon betakarított szénát, takarmányt és kukoricát kaphat. Csak így biztosítható a kergemarhakór mentesség. A nyári időszakban 50-100 liter vizet is elfogyaszt egy-egy marha, télen ez a mennyiség csak 25-50 liter.

Aki élőben is szeretne megismerkedni a magyar szürkemarhával a legegyszerűbben a nemzeti parkokban teheti ezt meg. Például a Hortobágyon, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban illetve néhány állattenyésztő is foglalkozik kifejezetten szürke marha tenyésztéssel.