Karácsonyi koszorúk

Földünk, életünk

Karácsonyi koszorúk

Advent a Messiásra várás időszaka. A négy hetes “szent időt” az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e között ünnepeljük. Ekkor már ünnepi díszbe öltöztethetjük otthonunkat.

A múlt században a karácsonyt megelőző négy hétben az emberek böjtöt tartottak, amelyet éjféli harangszó hirdetett. Az advent kezdete egybeesik az egyházi év indulásával. Az elnevezés a latin adventus – megérkezés, eljövetel – szóból ered, Jézus eljövetelére való várakozás időszakát jelenti. Az advent tehát az ünnepekre való felkészülés időszaka.

Az adventi koszorú alapja az örökzöld ág, a hajlékony vessző, amelyet mohával, fenyővel egészítenek ki. A koszorú mágikus jel, az örökkévalóság, a tökéletesség kifejezõje. Többnyire piros szalaggal díszítik, de megjelenik rajta az arany, ezüst, illetve a telet, havat idéző fehér. Ezt egészíti ki a toboz, a makk, a mákgubó, egyéb száraz termések, ízlés szerint. A modern készítők az utóbbi időkben már négyzet alakú koszorúkat is készítenek.

Az adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Johann Wichern hamburgi lelkész 1860-ban otthonának halljában a mennyezetre hatalmas fenyőkoszorút erősített, amelyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy. Később csak négy gyertyát helyeztek el a koszorúra. Az adventi felkészülés idején szokás az adventi koszorún lévő gyertyagyújtás. A gyertyagyújtás megismétlődhet minden adventi héten (lehetőleg szombaton vagy vasárnap) vagy akár minden este.

A legelső adventi vasárnap egy gyertyát gyújtanak meg, a másodikon kettőt és így tovább. Három gyertya színe lila és az utolsóként meggyújtott gyertya színe rózsaszín a katolikus liturgia szerint. A színek tekintetében azonban ma már megengedőek vagyunk, és nem ragaszkodunk ezekhez a megkötésekhez. Az adventi koszorú négy gyertyája advent négy vasárnapját jelzi. A sorban meggyulladó gyertyák növekvő fényének jelentése, hogy karácsonyhoz közeledve múlik a bűn sötétsége és nő a fény. S karácsonykor eljön maga a fény.

Advent gyógynövényekkel

Karácsonyi koszorúk, kopogtatók készítéséhez használhatunk gyógynövényeket, pl. puszpángot, borókát, levendulát, rozmaringot, és kakukkfüvet. Ezeknek a gyógynövények legtöbbjét már a bibliai időkben is ismerték. Az adventi koszorúban mindegyiknek megvan a maga jelentése.

A tejoltó galaj Miasszonyunk ágyszalmája, a mondás szerint a kisded alatti szalma alomként szolgált. Lágysága, sárga színe miatt a nyári kert egyik vonzó növénye. Júniustól júliusig virágzik. Kis kévében az adventi koszorúba is köthető.

A bukszus a hosszú élet és a hallhatatlanság szimbóluma. Az adventi otthon és a templom díszítésére is használható.

A boróka az élet és reménység szimbóluma. Évszázadok óta koszorúk és girlandok alkotóeleme. Szent Ferenc állítólag azért ültette, hogy az állatok menedékre találjanak ágai között.

A levendula az ártatlanság és a szűziesség jelképe. Kellemes illata miatt az egyik legkedveltebb aromanövény. A Szentföldön is őshonos. Gyakran említi a Biblia nárdusolaj néven.

A rozmaring a szerelem és a hűség jelképe. Memória stimuláló hatását nemrég mutatták ki. A Szentföldön a ‘tenger harmatja’ néven ismerik. Füstölőként használták.

Az orvosi zsálya a hallhatatlanság szimbóluma. Fűszerként rozmaringgal, kakukkfűvel és oreganóval használják. Az ananász zsálya desszertek és italok édesítésére való.

A kakukkfű a bátorság szimbóluma. Az egyiptomiak a balzsamozáshoz használták. A törpe méretű változatok járdakövek és lapok közti hézagok kitöltésére kiváló.