Növények csíráztatása házilag

Magtól a termésig

A csíráztatott növények fogyasztása és azok jótékony hatása már évszázadok óta ismert az emberiség számára. Sőt régen a napi táplálékbevitel szerves részét képezték. Ma már néhány növényi csírából készült ételtől (főleg saláták) eltekintve ez nem jellemző.

A csírák kifejezetten egészségesek, mivel rendkívül gazdagok vitaminokban. Ráadásul az ősztől-tavaszig tartó időszakban helyettesíteni tudják a friss zöldségeket. A növény csírázási szakaszában már eléri a jótékony hatású anyagok termelésében azt a szintet, amit a kifejlett növény sem tud már túllépni.

Ha szeretnétek ti is beilleszteni a táplálkozásotokba ezeket a vitamindús zöldségeket, a legegyszerűbb, ha saját magatok termelitek meg. Ehhez ismernetek kell a növények csíráztatásának nagyon egyszerű lépéseit.

Először is a magokat áztatásos módszerrel át kell öblíteni. Ezután nincs más dolgunk, mint az erre a célra kifejlesztett csíráztató tálba rakjuk a magokat. (A csíráztató tálat vagy edényt házilag is könnyen kialakíthatjuk.) A magok hamar kikelnek, maximum 3-4 nap után már biztos, hogy csírázásnak indulnak. Addig viszont naponta legalább egyszer el kell végezni a magok átöblítését.

Fontos, hogy figyeljünk arra, hogy a csíráztató tálka ne kerüljön közvetlen a fűtőtest mellé, mert a túl nagy meleg akadályozza a magok kifejlődését.

Továbbá a csíráztatás során befolyásolni tudjuk, hogy milyen vitaminok kerüljenek túlsúlyba a növényben. Ha fényes helyre tesszük a tálkát, a növény zöldes színű lesz és gazdag C-vitaminban, ha viszont sötétebb helyen tároljuk, akkor a levelei sárgás színűek lesznek és főleg B-vitamint fog tartalmazni nagyobb mennyiségben.

Csíráztatásra alkalmas zöldség magok: hagyma, bab, lencse, retek és a legtöbb gabonaféle.

A csírák nagyobb része nyersen is fogyasztható, de például a bab, lencse és egyéb hüvelyesek fogyasztása előtt érdemes melegítéssel előkészíteni.