A vetés

Magtól a termésig

A vetés időpontja minden növény esetében más és más.

Alapvetően a növény igénye határozza meg, hogy mikor kell elvetnünk a magocskákat, amiből később kikelhet a növény.

Sok növény magjainak az elvetését már egész korán, akár február első-második hetében is elkezdhetjük.

Ilyenek a korai zöldségek, mint például a borsó, petrezselyem, sárgarépa, spenót, vöröshagyma, retek stb.

Fontos odafigyelni a vetés során arra, hogy a nagyobb magvakat mélyebbre ültessük. Nem mindegy az sem, hogy milyen talajba ültetünk. Kötött talaj esetén ugyanannak a növénynek a magjait nem kell olyan mélyre vetni, mintha lazább talajba ültetnénk. Ugyanígy oda kell figyelni arra is, hogy mennyire nedves a talaj. Ha száraz talajba ültetünk érdemes mélyebbre ásni a gödröt!

Talán nem is gondolnátok, de az elvetett magok csírázását a túl kevés levegő vagy a nem megfelelő mennyiségű víz is akadályozhatja!

A vetés módja meghatározza, hogy a kertünk mekkora és milyen elrendezésű lesz.

A növény típusa, a csapadék mennyisége, nagy mértékben befolyásolja, hogy mikor melyik vetési mód a legcélravezetőbb.

Szórva vetéssel a sűrűn elhelyezkedő növényeket lehet elvetni.

Ebben az esetben az egyenletesség nem biztosítható. Ezzel az eljárással a gabona, csalamádé, rizs vethető.

A legelterjedtebb és leggyakrabban használt vetési mód a sorba vetés.  

A növény típusa határozza meg, hogy mekkora távolságokra kell elhelyeznünk a magokat. Létezik sűrűsorú, szemenkénti, ikersoros és sávos vetési mód.

Ahhoz, hogy jó termést hozzon az elvetett növényünk megfelelő módon kell előkészítenünk a földet!

Fontos, hogy a magágy gazmentes legyen, egyenletes mélységű legyen, a föld amivel a betakarjuk a magot puha és porhanyós legyen, alatta viszont nem baj ha kicsit kötöttebb, tömörített a talaj.

A magok elvetése- és az ehhez kapcsolódó előkészületi munkák gondos odafigyelést igényelnek, hiszen látható, hogy mennyi mindent kell szem előtt tartani, hogy a növények csírázása és növekedése az elvárásaink szerint történjen.