Bölcsességek

2015. május 13., szerda

Május – Pünkösd hava/ Május 13: Szervác napja

Pongrác, Szervác, Bonifác a fagyosszentek. Uborkát, babot, paradicsomot ezek után ültethetnek.

2015. május 12., kedd

A parasztember májusban figyelte a három”-ácot”.

 „ Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,

Hogy a szőlő le ne fagyjon, füstöljenek kendtek!„

A népi megfigyelés szerint ugyanis május közepén a kellemes idő hirtelen hidegre fordulhat, és kárt okozhat. Uborkát, babot, paradicsomot nem is ültették el általában csak a fagyosszentek után.

2015. május 12., kedd

Május – Pünkösd hava/ Május 12: Pongrác napja

Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyik nap sem látsz.

Pongrác, Szervác, Bonifác a fagyosszentek. Az idő átmeneti lehűlését jelzik. E napokon nem vetnek, nem palántáznak.

2015. május 6., szerda

Május – Pünkösd hava/ Május 6: Szent János napja

A magyar néphagyomány "babevő Jánosnak" is hívja, mert ezen a napon vetik a babot, lencsét, borsót.

2015. május 4., hétfő

Május – Pünkösd hava/ Május 4: Szent Flórián napja

Szent Flórián a tűzoltók és a tűzzel dolgozók védőszentje, így egyben a sörfőzők, fazekasok, kovácsok, pékek, kéményseprűk patrónusa is. Göcsejben ezen a napon nem gyújtottak tüzet, a kovácsok nem dolgoztak, kenyeret nem sütöttek.

2015. május 1., péntek

Május – Pünkösd hava/ Május 1: Fülöp, Jakab napja

Hajnalban állítanak májusfát a legények kedvesüknek. Titokban kell fát állítani, mivel a lánynak kell kitalálnia a hódolóját. A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma. Ha hideg ez a nap, szűkös lesz a termés, ha meleg, bőséges.

2015. április 28., kedd

Április – Szent György hava/  Április 28: Valéria, Nimród napja

A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.

2015. április 24., péntek

Április 24.: Szent György napja


Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. E napon hajtották ki az állatokat a legelőre. Számos babonás eljárás kapcsolódott hozzá: a marhákat láncon vezették át, hogy azok jól fejlődjenek, egészségesek legyenek, és semmi gonosz ne árthasson nekik.

E napon szegődtek szolgálatba a pásztorok, béresek.

Aztán nézték, hogy kilátszik-e a varjú a búzából, mert ha nem, jó termésre számíthattak.

Azt is megfigyelték, hogy ha ekkorra „énekelnek” a békák, korán jön a nyár.

2015. április 24., péntek

Április – Szent György hava/  Április 24: György napja

Szent György-napi dörgés, jó bortermés.

Az állatokat György napkor hajtották ki először a legelőre. Hajnal harmatot szedtek a határban. A kukoricát, babot, uborkát ekkor kell vetni. Ha a varjú ilyenkor már nem látszódik ki a búzából, jó termés lesz az idén.

2015. április 14., kedd

Április – Szent György hava/  Április 14: Tibor napja

Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó lesz a szénatermés. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk és a pacsirta.

2015. április 12., vasárnap

Április – Szent György hava/  Április 12: Gyula napja

Féregűző nap, vagyis kiűzik a férgeket a lakásból és az istállóból, a tisztaság, a takarítás napja. Az indás növényeket kell most elvetni. Ha dinnyét vetünk, Székelykevén úgy mondják, hogy vessünk bukfencet is, hogy a dinnyék olyan nagyra nőjenek, mint a bukfenc volt. A saláta, krumpli és a kerti virágok vetésének az ideje.

2015. április 1., szerda

A kereszténység egyik legnagyobb és legrégibbi ünnepe a húsvét. Mozgó ünnep.

Időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget / március 21. / követő holdtölte utáni első vasárnap. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet.

A húsvéti ünnepkörben fontos szerepe volt a víznek. Számos, a vízhez kötődő babona létezett:

Aki húsvétvasárnap leghamarabb merít vizet, az szerencsés lesz.

A böjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart. Jeles napjai nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat.

A húsvéti hímes tojás készítése a lányok, asszonyok dolga volt. Sokféle természetes festékanyagot ismertek és használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzete, gubacs, vadkörte-, vadalmafa héja. A díszítés „hímzés” legelterjedtebb módja a viaszolás és karcolás.

A kicsik számos tojásjátékot találtak ki saját szórakozásukra: a forgatást, dobálást, gurítást, összeütést, melyeknek egyformán a vetélkedés volt a célja, a győztes pedig az, akinek a tojása a legtovább ép maradt.

Húsvétvasárnap tilos volt seperni, főzni, varrni.

Az állatokat sem hajtották ki, és nem is fogták be. Ekkor és más tavaszi vasárnapokon is szokás volt a zöldágjárás, mely a tavaszt jelképező énekes játék.

A húsvéti határjárásnak a tavaszi vetések mágikus védelme, a határjelek megújítása és a források megtisztítása volt a célja.

A hétfői locsolásnak elsősorban a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja.

Célja pedig az eladólányok szépség- és egészségvarázsolása volt. „ Vízbevető hétfőnek” is nevezték.

A legtöbb helyen a locsolkodást, tojásgyűjtést a húsvéti bál zárta, hiszen a böjti időszak leteltével a mulatozási tilalom megszűnt.

2015. március 25., szerda

Március – Böjtmás hava/ Március 25. : Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

E napot tartották a legalkalmasabbnak a fák szemzésére, oltására. Erősen élt az a babona, hogy az ilyenkor oltott fát nem szabad letörni vagy levágni, mert belőle vér folyna és szerencsétlenséget hozna.

2015. március 21., szombat

Március – Böjtmás hava/  Március 21.: Benedek napja

Ezeken az időjósló napokon a névnaposok zsákban hozzák a meleget.
A gazda József napján így bocsátotta útjára a kaptár lakóit: „Atya, Fiú, Szentlélek Isten neviben induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok!”
E napon „Szent József kiosztja a sípot”, hogy megszólalhassanak a madarakat.


A gazdák megfigyelései szerint a József napi szivárvány árulkodó jelei pedig a következők:
A széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros pedig bőséges bortermést ígért.

A szántás megkezdésére is alkalmasnak tartották e napokat.
A népi megfigyelések József-napra teszik a fecskék megérkezését is.

2015. március 19., csütörtök

Március – Böjtmás hava/  Március 19: József napja
A tavasz első napjának tartják. A tavasz kezdetét jelzi, hogy ha ezen a napon érkeznek meg a fecskék.
Az Alföldön azt tartják, hogy az ezen a napon megjelenő szivárványban széles sárga sáv látható, bő lesz a búzatermés, ha széles a piros sáv, akkor bő bortermés lesz. Ilyenkor ültetik a fokhagymát, a krumplit, a kaprot.

2015. március 18., szerda

Március – Böjtmás hava/  Március 18: Sándor napja

Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!

Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották, a bukovinai magyarok viszont a zabot és az árpát vetik ilyenkor.

2015. március 12., csütörtök

Március – Böjtmás hava/  Március 12.: Gergely napja

Gergely napkor a februári balázsoláshoz hasonló adománygyűjtő és diáktoborzó felvonulásra indultak a gyerekek. Régen ez a nap volt a tanévkezdés és-zárás időpontja is.
A diákok jelmezeket öltöttek, püspököt választottak, a szereplőknek különböző katonai rangot adományoztak és magukat Szent Gergely vitézeinek nevezték.

2015. február 24., kedd

Február – Böjtelő hava/ Február 24.: Mátyás napja

„ Mátyás, Gergely két rossz ember”, figyelmeztették egymást a gazdák, arra utalva, hogy csak óvatosan a tavaszi munkákkal, mert ezeken a napokon még nagy hidegre lehet számítani.

Mátyás, ha e napon jeget talál, töri, de ha nem talál, akkor csinál. A nagy hideg jó termést ígér, a szeles idő viszont kevés tojást.

2015. február 14., szombat

Február – Böjtelő hava/ Február 14.:  Bálint napja

„ Száraz, hideg a levegő, bő termést hoz ránk az idő!”- tartja a néphit. Ez a nap igen alkalmas a „tyúkültetésre”. De mindig csak páratlan számú tojást lehetett tenni a fészekaljba.

Ha a vadgalambok visszatértek, a tavasz közeledtére következtettek.

2015. február 6., péntek

Február – Böjtelő hava/ Február 6.: Dorottya napja

„Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”. Vagyis ha 6-án fagy, 16-án, Julianna-napkor megenyhül az idő.

Oldalak